Iskolánkról

Környékünkön már Mária Terézia királynő tanügyi rendelete, a Ratio Educationis (1777) megjelenése előtt jóval a helyi plébánia működtetett iskolát. Ez ebben az időben meglehetősen ritkaság számba ment. 1777-ben a bagodi iskolának 12 fiú tanulója volt, és saját tanítóval rendelkezett. A kiegyezés után, az általános tankötelezettséget elrendelő 1868-as népiskolai törvény hatására akkoriban épült fel téglából a még mindig egytantermes, egy tanítós iskola. A 20. század elejére már kicsinek bizonyult a tanintézet, 1909-ben új tantermet építettek a régi mellé, majd 1956-ban kezdődött meg egy új iskola építése. A mai iskola főépületét akkor építették. 1957. augusztus 27-én – nagy ünnepség keretében – avatták fel a „korszerű”, négytantermes iskolát, ahol telente cserépkályha fűtötte az olajos padlós, fűrészporral tisztítható jellegzetes szagú termeket.

Az iskola főbejárata a főútra nyílik, így könnyű a megközelíthetősége, a menetrendszerinti autóbuszok az épület előtt állnak meg. A tantermek ablakai viszont az udvar felé nyílnak, messze a forgalom zajától, biztosítva a nyugalmat a tanításhoz. Hatalmas zöldterület adott teret és lehetőséget diákjainknak a sokrétű sport- és szabadidős foglalkozásokhoz.

A 70-es évek közepétől induló „nagykörzetesítés” nyomán már nemcsak a környező falvak (Hagyárosbörönd, Kávás, Boncodfölde, Zalaszentgyörgy és Ozmánbük) felső tagozatos diákjai, hanem alsótagozatai is Bagodba jártak iskolába. A 300-400 fő közötti gyermeklétszám óriási zsúfoltságot és állandó problémákat okozott, amelyen időközben az épület korszerűsítésével és bővítésével igyekeztek segíteni. Kevés pénzből és nagyon sok társadalmi munkával történtek az építkezések. Sportpályák, konyha és étterem, szaktantermek, technikai műhely épültek. Egy időben még egy kimustrált vasúti kocsi is állt az udvaron, amely a szocializmus évtizedeiben szinte mindenki számára kötelező gyermekmozgalomnak, a kisdobos és úttörőmozgalomnak adott helyet.

A bagodi iskola szellemiségét már akkor is az új pedagógiai utak keresése jellemezte. Számos kísérletben vett részt, többek között a diagnosztikai vizsgarendszert kipróbáló 4 zalai iskola egyike volt több éven keresztül. Az új utak keresése vezetett az úttörőmozgalom elszürküléséhez és helyette valami más létrehozásának igényéhez. Így született meg a bagodi iskolában is a Diákönkormányzat és a Diáksportkör is.

A 1992-93-as tanévben kezdődött a jelenleg is élő diákcsere kapcsolat a németországi Heiligenstadt „Tilman Riemenschneider” iskolával és megépült az iskola tornaterme, amely a 40 éves évforduló „ajándéka” lett.
2004-ben az intézmény felvette Fekete István nevét.

A jelen:
2020-21-ben az iskola teljes felújításra került valamint egy új szinttel gazdagodott. Nyolc osztályterem mellett, informatika-robotika szakterem, technika-tankonyha szaktanterem, természettudományi szaktanterem, művészeti szaktanterem, nyelvi labor, foglalkoztató termek, kb. 6000 kötetes könyvtár és egy közösségi tér kapott helyet a felújított/bővített épületben.
Az épületegyüttesben egy színpaddal rendelkező nagy tornaterem, egy kis tornaterem/táncterem és erőnléti terem segíti a diákok mindennapos testnevelés-, valamint szabadidős sporttevékenységeit, sportversenyekre való felkészülését.
Az árnyas fákkal tarkított nagy füves udvar megmaradt és kiegészült egy sport-és játszóudvarral. Megyei színvonalú salakos futó-és atlétikapályát, valamint nagypályás labdarúgó pályát használhatnak a tanulók és környékbeliek, az aszfaltos kosárlabda-, kézilabda-, a füves röplabda és méta pályák, valamint egy kispályás labdarúgó pálya mellett.
Speciális hagyományainkhoz tartozik az évenként megszervezésre kerülő diákcsere program a németországi Heiligenstadt „Tilman Riemenschneider” iskolájával, a régiós Fekete István Tollaslabdakupa és a Fekete István Karatekupa valamint a „Sipos Ferenc emlékére” futóverseny.

A felújítási-bővítési projekt fejlesztő eszközök beszerzését és módszertani megújulást is hozott a Komplex Alapprogram keretein belül. Jelszava: Tanulni élmény! Magával hozva az élményalapú tanulást, ami nem valósulhat meg máshol, mint az Élménysuliban. A Komplex Alapprogram eleme a tanulók aktív tanórai részvételének támogatása, mely a pozitív élményeken keresztül valósul meg. Ennek mozgatórúgója az interaktív, a tanulók bevonásán alapuló kreatív feladatmegoldás, az együtt tanulás élménye. A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.

Péterné Fatér Edit

intézményvezető